egy röpke pillanatra elgondolkodtam azon, nem vagyok-e már túl öreg ahhoz, hogy egy kellemes baráti vacsora után, egy negyedosztályú talponállóban (melynek koordinátái megegyeznek annak a háznak a koordinátáival, ahol elvesztettem a szüzességemet, értsd.: annak a háznak az aljában található), a szalonspiccen már rég és a nyúlon is túl Eddára és LGT-re táncoljak, sőt átéléssel énekeljek is.
Ezen kívűl pedig begyulladt egy pont a talpamban és nem tudok járni. Volt már egyszer ilyen régen, akkor négykézláb köszöntöttem a postást. Most szerencsére az egyik lábam működik, tehát ugrálni még tudok, de inkább jegelni kell.
Pedig épp komolynak és felelősségteljesnek kéne lennünk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése