A következő címkéjű bejegyzések mutatása: áktüell. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: áktüell. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. augusztus 28., csütörtök

A nyúl fürdeni akar

A nyuszi a körúton lakott egy virágboltban. Ott lifegett a virágok között felakasztva, nyúlhoz méltatlanul.
Aztán egyszer sikerült annyira könyörgő pofit vágnia, hogy kalapba és háztartásba került. Volt nála még rózsa is.
Igen ám, de a háztartás vízállása labilissá vált, random rendszerben jobb sorsa érdemes alsó szomszédot öntöznek az ádáz csövek
Hogy fürödhet így egy nyúl? Titkon, óvatos dugóhúzással, míg meg nem érkezik Józsi.
Tehát Józsit várjuk, a poros plüssnyúl meg én.
Amúgy meg fognám a szelet, vitorlámba be, hagynám a dagadt körömlakkokat. Másra. Vágyom.

2008. augusztus 23., szombat

Levágták a tökömet....

Ma, amikor vissza kellet vinnünk a bérelt bringát. Báúúúú....
Cserébe lett piacról katicakardigánom.

2008. augusztus 21., csütörtök

Hol járunk ezerért?

Nem tudom. Negyedik napja nem tudom, hol vagyok és nem is érdekel.
No térkép, no célképzet, csak egy bringa Amszterdamban.
Néha gondololunk valamit, a térképet következetesen otthon felejtjük, csak tekereünk és tekerünk és akkor egyszerre ott vagyunk.
Nem hiszem, hogy ennél következetesebbnek kéne lennem.
Kávé, fotó és rengeteg bringa.

2008. augusztus 20., szerda

2008. augusztus 19., kedd

Cikk-cakk

Tegnap koraesti kínzó kérdésem az volt, mi a pillogószemű levelibékát keresek én az enidhoveni repülőtéren.
Aztán ma délután, amikor felpattantam Amszterdamban a klasszikus vonalvezetésű - ám kontrás- autentikusan szakadt bérelt bringámra, a korábbi kérdés értelmét vesztette.

2008. augusztus 6., szerda

Duke Ellington

Szól a Körömlakkgyár udvarán egy finn zenekar interpretálásban.
Némileg abszurd, de nem rossz.

2008. augusztus 2., szombat

En bref

Miután tegnap nemzetközi feddést kaptam, hogy blogoljak rendesebben, ezért most utolsó véremmel, az esküvő előtti indulási bonyodalomban száradó lakkomat kihasználva megpróbálok.
Remélem megszárad rendesen, mert utálnám újra elkezdeni az egészet.
Tegnap atomizáltam az agysejtjeimet, repülőjegy-foglalás, újabb kocsi adminisztrációs problémák és a csudálatos ruhámhoz megfelelő kiegészítővadászás paradigmán.
Ezt csillapítandó este magamhoz öleltem és elpusztítottam egy üveg bort, mely akció után a pasimmal megtárgyaltuk, hogy egyformán gondolkodunk istenről.
Ennek örömére, ma egy helikopter szállt le a szomszéd utcában vélhetően. Természetesen a kora reggeli órákban. Na, kábé ennyi történt, most pedig a veszélyes élet jegyében magamhoz ölelek egy három emeletes esküvői tortát, lesz, ami lesz alapon.

2008. július 31., csütörtök

A Bakcsó

Egy arany ember! És még azt se mondta, amit mindenki más.
Probléma megoldva.

2008. július 6., vasárnap

Táskamágia


Vannak nők, akiket a cipők hoznak lázba, s vannak akiket a táskát. Az igazán keményvonalasokat mindkettő. Nekem valahogy a táskáim képesek osztódással szaporodni. Évtizedes feladvány végére sikerült ma végre pontot tennem az IKEÁ-ban, egy egyszerű kis dobozos tároló képében. Hopp! Táskák mindenhol, csiribi-csiribá, táskák sehol. Illetve a praktikus tároló gyomrában. Ennyi. A kocsimnak meg leszakadt a kipufogója, félek, ezt nem sikerül ilyen hókusz-pókusz alapon megoldani majd, rendes szerelő kell hozzá. Addig is egy kis retro:


2008. június 25., szerda

A haj nélküli lovas

Ma arra ébredtem, hogy tényleg nagyon rövid a hajam. A hőskorszakot idézi. Aztán csomagoltam félkómában szendvicseket az utazó porszívóügynökömnek, akinek ma reggeltől ismét van állása.
A szendvics volt eddig a mai csúcsteljesítményem, moccanatlanná tesz a meleg.

2008. június 24., kedd

A nemzetközi helyzet

Oly mértékben fokozódik, hogy még a virslit is szétfőztem. Menthetetlenül a Gasztropokolban fogom végezni.
A hajam viszont nyáriasítva lett. Amúgy rendesen.

2008. június 21., szombat

Oktalan

Eddig attól féltem, hogy alkoholos befolyásoltság alatt majd nehezebb lesz kivenni a kontaktlencséimet.
Pedig nem. Könnyebb volt.

2008. június 17., kedd

Kedvenceim

Hogyaszondja. Vennél harisnyát, mert. Dekabajnok mísz pina kérdezi, hányas kell? Mondom kicsit elbizonytalanodva: kettes.
Végigmér, az ítélet: hármas.
Újra bátortalanul, hogy de hát a kettes jó szokott lenni. Újabb szkennelés: ez kilóra megy, jelenti ki és ellentmondást nem tűrően a hármasok között kezd el matatni.
Beletörődöm, a franc emlékszik már arra, hányast vettem legutóbb, legyen neki igaza.
Erre ma reggel naná, hogy tüdőig húzom azt a megveszekedett hármast.
Eztán következetesebb leszek, asszem.
Plusz természetesen sosem találom a megfelelő színű melltartót. De soha. Ha barna kell, csak az van meg, aminek vicces rózsaszínű a pántja, ha fehér kell, csak a fekete kandikál.

Amúgy meg ma megint ujjakat keresztbe, mostantól pont. Jó lenne, ha elindulna egyértelműen ez a hullám felfele abból a völgyből.

2008. június 13., péntek

Úgy szopok, hogy fel sem nézek

Ezzel a helyzetértékelő életbölcselettel lettem hirtelen okosabb, áltisis legjobb barátnőm villámlátogatásnak alkalmával.
Amúgy meg a tragikus eperválságot próbálom feldolgozni, már a tévé is bemondta, komoly dolog ez.

2008. június 10., kedd

H

Egy rövidke időre szabadságolnám magamat a fehérköpenyes partvonalról, de még majd cserélek kötést. Ha el nem ájulok. Aggodalomra semmi ok, csak pár anyajeggyel lettünk szegényebbek, de hiába no, nem bírom a vért.

2008. május 31., szombat

Leépítés, bővítés rovat

Izgalmakban gazdag, állásokban deficites hetet zártunk, de mindenki jól van.
Nukleáris családunk bővítését tervezzük. Egy papagájjal.
Addig meg egy jó hekk a Rómain.

2008. május 26., hétfő

Hétvége képekben rovatunk következik

A nap a piacon indult, ahonnan lett virág vázába:


Meg másik virág vázába:



Meg mézecske ültetni való:



Meg bazsalikom, meg menta, meg citromfű ültetni való:



A kéz, amely a mentát basztatja:



A piac és az ültetvényezés között hathatós polcreform esett meg:


Majd képek kerültek a falra:



Jutalom a nap végén, jéghideg eprecskék barnacukorba forgatva:



Van még egy lábáztatós kép is, de az túl intim.
Vasárnap aztán voltunk WAMP-on, meg pikniken az este végére pártot alapítotattunk, de nem kell túl komolyan venni minket, mert egy hónapja meg vallást, igaz, egy másik társasággal és véletlenül az utcában parkoló kocsiban -amely a haverunk kocsija volt -maradt a Delta című film kópiája, na pont az, amit Cannes-ban is vetítettek, szóval mozgalmas hétvége volt, nem vitás.
És tulajdonképpen jobb lenne, ha egy munkahét négy napos lenne és három nap meg hétvége.
Azóta meg remény van csak, hogy nem purcant meg a bojler, minden esetre ma reggel én lábosban melegített kádvízben fürödtem és kis műanyag küblivel öblögettem a fejemről a sampont.

2008. május 14., szerda

Hogy

Ennyi mindenért ennyire szurkolni, ennyi síkon, egy időben...Na de komolyan. Manó legyen a talpán aki követni tudja útját a feladatoknak.
Igaz, az én manóim már fel vannak vértezve.

2008. május 12., hétfő

Egy rajzfilmeben élek együtt veled...(magammal)

Egy hal feje 9 centiméter. Farka egyenlő a fejével + a test hosszának felével. Test hossza megegyezik a a fej és a farok hosszúságának összegével.
Milyen hosszú a teljes hal?

Ez a feladvány van anyám klaviatúrája mellett.
Mit is mondhatnék ezek után?
Hogy felmondtam egy mobiltelefonra a BTK 50 paragrafusát egy órában?
Vagy, hogy koncentráltan merülök alá az orgazmusok todományos leírásába?
Vagy?
Vagy hogy bármit csinálok, az életem úgy tűnik menthetetlenül egy rajzfilm marad?
Minden esetre az biztos, hogy életem egyik legizgalmasabb hete következik, úgy szakmailag, mint embereileg, de főleg egyáltalán.
Majd szép sorjában jövök az eredményekkel, minden napra egy mese, ha jól számolok.
Gyakorlott szurkolók legjobb, ha már ma este felveszik a fonottkalács formációt és úgy is maradnak mondjuk vasárnap estig.
Aviszon'látásra.

2008. április 25., péntek

Short version

A romantikus angol filmeket idéző bongyor fürtök ideje ismét lejárt.
Őszinte, egyszerű, rövid.
Mínusz öt év.

Ennél egy ici-picit hosszabb...