Switch off

A kép kicsit gáz, de a lényeg a lényeg.

Szigorú

Egy hetes kóla-ropi diétám után elmondhatom, éhes vagyok.
De legalább a vírus elhagyott, bár aljasul kapaszkodott az utolsó kis karmincájával is, de szerintem tegnap elváltunk egymástól.
Most azon gondolkodom, mit ennék.
De ilyenkor ez nem könnyű.

Messziről jött vírus

Hirtelen támad. Engem csütörtök este kaszált el, de úgy, hogy mikor elindultam bentről, még semmi bajom nem volt, mire pedig haza értem(kb. 20 perc), már a halálomon voltam.
De nem csak úgy kicsit, hanem rendesen. Ez a gyomros fajtából való pára, alul-fölül támad és elérkeztem csütörtök este arra a stratégia pontra, hogy nem tudtam, melyik oldalról is forduljak a szent kehely felé.
Nem részletezek, legyen már ez is sok, csendes hidegrázások közepette lázasodtam tova.
Lázam pedig szerintem 20 éve lehetett utoljára.
Azóta itt szórakozunk egymással, a krumplit már rettenetesen unom, más opció meg kevés van, talán még a kóla-ropi kombó.
A gyerekegyógyászok ajánlásával.

Marley&Me

Tuuudom, hogy Jennifer Aniston, nyál, meg minden, de kutyások, volt kutyások, kutyabarátok NE nézzéke meg ezt a filmet, vagy vállalják a a csendes zokogást.
Egyébként szerintem nem rossz kis film...

Ma

Leginkább egész nap a puha ágyikóban hömbölödnék, belebújva szuszogva a pasim karjába, aztán kicsit néha olvasnék, az ágyból nézném a napsütést,
kipróbálnám, milyen, ha kinyitiom az ablakot és a hasamra süt a nap, ha elég meleg lenne nyitva hagynám.
Aztán kezdeném az egészet előlről.

*Én a pasim jobb oldalán fekszem, mert ott éjjel hűvösebb van :), és ez egy kétszemélyes függőágy. A macska tévedés.

Válságkezelés

Gyanánt, olyan kis szép csendben távolítják el nálunk az embereket, ha jó veszem észre.
Semmi csinnadratta, csak épp valaki néha hopp, "közös megegyezés".
Nem túl lélekemelő.
Közel hasonlóan kellemes az a vírus, mely a közelemben gyomorra támadt, görcsök és magzatpóz.
Amúgy pedig szerintem minden rendben is lehetne, hiszen osonkodik a tavasz, tisztán érezhető. Brüsszel zseniális volt úgy szakmailag, mind.
Szóval inkább arccal a bárányfelhőkbe, éljenek az átmeneti kabátok (32 éve nincs olyanom, idén már tényleg kellene szereznem egyet...).

En bref

Brüsszelben éppen roppant undokul esik az eső és meleg sincs épp, mégsem kívánnék menni haza.
Megesik ez velem, mondjuk viszonylag gyakran. Persze, tehetem, hogy essen és örülhetek ennek, örülhetek másnak is, nincs itt baj, majd átgondolom.
Persze vicces volt péntek este a Brüsszeli Magyar Intézetben Takáts Eszter koncerten lifegni, majd utána holmi pálinkák (a Chimay-ék után erős kihívás volt) társaságában világot váltani.

Bor, mámor

Brüsszel.

Kivasaltam

A visszafogott blúzokat, obligát fekete nadrág kikészítve, húzok holnap reggel Brüsszelbe az Európai Parlamentbe.
Pillanatnyilag egy tál lencsére emlékeztetek leginkább, pép lett az agyam helyén, de majd biztos jó lesz a sok okossal.
Közben csendesen feltörő hipochonder hullámomat próbálom uralni, reggel még trombózis gyanúm volt, de csak a térdemet húztam meg a tegnapi testedzésen.
Majd elmúlik, ahogy szokott, van néha ilyen. Titkon néztem a mosdóban, nem lilul-e a vádlim. Árnyékban volt, nem lilult, de aztán nyújtottam egy kicsit a parkban és a fájás is elmúlt.
Szóval Brüsszel, mobil net, sok kolleganő, okos fej, totál smink, okos szemüveg.
Vagy nem, de ezt még nem látom innen.
Aztán péntektől szabadprogrammá transzformálódom és valami romantikusan eldugott kávézóban várom a pasimat, hogy hétfő estig úgy legyen.