Gyere!

Szombat

Már mindeki ott van....

Szombaton végül nem gondolkodtunk sokáig, hanem a friss tavasznyárban - utálom, hogy megint skippeltünk egy évszakot - kikerekeztünk a kopaszi gátra
Ezért csak annyit mondhatok: Mindenki menjen a kopaszi gátra!
Most! Legjobb hely. Gyönyörű, nyugodt, csendes. Szuperlatívuszok egyszerűen. Ebédeltünk a Ponyvaregényben, sajnos, az egy kicsit csalódás volt. Aztán zokni nélkül fűben henteregtünk.
Aztán átkerekez anyához, akit katasztrófa sújtotta területté nyilvánítottunk, mert maga alá temette a tavaszi nagytakarítás.
Hazateker, megpihen, majd a lendületes vasárnap reggelben Davido hősiesen kereket cserél - menet közben bekaptam egy defektet is, de már ez is megoldva -, majd outleti ruhaportya.
Kinyúvadás, kevés sikerélmény. Majd ismét bringára, kis kör a környéken, sör a Gödörben.
Itthon habos-babos spenótos quiche előállítása (ez már túlságosan meseszerű lenne, de a kurva sütő még mindig szar és fogni kell ahhoz, hogy süssön, plusz a tévéből rendre csak annyit hallottam: bajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordon
bajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordon
bajnaigordonbajnaigordon).
Levezetésképp mosok egy kicsit, csak a hab végett, aztán sajnos a hétvégének vége. Nem lehetne most egy kicsit több hétvége? Olyan hétvégés kedvem van...

Ív

Ez a lenti kép teljesen gáz, de gondoltam, ha már betettem, nem veszem ki. Fő a következetesség. Amúgy nagyon vidám sötétóra volt, de ennek is már egy hete.
Azóta kicsit megviselt ez az óra átállítás, pedig büszkén viselve nem szoktak ezek, de most mégis kicsapott, kulmináltan, hisztisen lettem nyűgösfáradt, de aztán végre sikerült kialudnom magam.
Tegnap aztán előre megfontolt szándékkal tanítottam 3 és fél órát.
Pillanatnyilag nem tudom, mennyi tudást sikerült átvarázsolnom a lelkes nebulók agyába, de az óra után volt, aki jelezte, hozzám szeretne jönni gyakorlatra. Ebből gondolom, valamennyire érdekes volt amiről beszéltem, bár most azon kattogtam, mennyi mindent nem mondtam el ésatöbbi.
A tanításos kitérőt jóféle pálinkákkal öblögettem le, nem is kevéssel (csak a legvégső fertőtlenítés végett persze), és most egy másnap lájt nyomása alatt gondolkodom a szombatról.

Switch off

A kép kicsit gáz, de a lényeg a lényeg.

Szigorú

Egy hetes kóla-ropi diétám után elmondhatom, éhes vagyok.
De legalább a vírus elhagyott, bár aljasul kapaszkodott az utolsó kis karmincájával is, de szerintem tegnap elváltunk egymástól.
Most azon gondolkodom, mit ennék.
De ilyenkor ez nem könnyű.

Messziről jött vírus

Hirtelen támad. Engem csütörtök este kaszált el, de úgy, hogy mikor elindultam bentről, még semmi bajom nem volt, mire pedig haza értem(kb. 20 perc), már a halálomon voltam.
De nem csak úgy kicsit, hanem rendesen. Ez a gyomros fajtából való pára, alul-fölül támad és elérkeztem csütörtök este arra a stratégia pontra, hogy nem tudtam, melyik oldalról is forduljak a szent kehely felé.
Nem részletezek, legyen már ez is sok, csendes hidegrázások közepette lázasodtam tova.
Lázam pedig szerintem 20 éve lehetett utoljára.
Azóta itt szórakozunk egymással, a krumplit már rettenetesen unom, más opció meg kevés van, talán még a kóla-ropi kombó.
A gyerekegyógyászok ajánlásával.

Marley&Me

Tuuudom, hogy Jennifer Aniston, nyál, meg minden, de kutyások, volt kutyások, kutyabarátok NE nézzéke meg ezt a filmet, vagy vállalják a a csendes zokogást.
Egyébként szerintem nem rossz kis film...

Ma

Leginkább egész nap a puha ágyikóban hömbölödnék, belebújva szuszogva a pasim karjába, aztán kicsit néha olvasnék, az ágyból nézném a napsütést,
kipróbálnám, milyen, ha kinyitiom az ablakot és a hasamra süt a nap, ha elég meleg lenne nyitva hagynám.
Aztán kezdeném az egészet előlről.

*Én a pasim jobb oldalán fekszem, mert ott éjjel hűvösebb van :), és ez egy kétszemélyes függőágy. A macska tévedés.

Válságkezelés

Gyanánt, olyan kis szép csendben távolítják el nálunk az embereket, ha jó veszem észre.
Semmi csinnadratta, csak épp valaki néha hopp, "közös megegyezés".
Nem túl lélekemelő.
Közel hasonlóan kellemes az a vírus, mely a közelemben gyomorra támadt, görcsök és magzatpóz.
Amúgy pedig szerintem minden rendben is lehetne, hiszen osonkodik a tavasz, tisztán érezhető. Brüsszel zseniális volt úgy szakmailag, mind.
Szóval inkább arccal a bárányfelhőkbe, éljenek az átmeneti kabátok (32 éve nincs olyanom, idén már tényleg kellene szereznem egyet...).