Ezért csak annyit mondhatok: Mindenki menjen a kopaszi gátra!
Most! Legjobb hely. Gyönyörű, nyugodt, csendes. Szuperlatívuszok egyszerűen. Ebédeltünk a Ponyvaregényben, sajnos, az egy kicsit csalódás volt. Aztán zokni nélkül fűben henteregtünk.
Aztán átkerekez anyához, akit katasztrófa sújtotta területté nyilvánítottunk, mert maga alá temette a tavaszi nagytakarítás.
Hazateker, megpihen, majd a lendületes vasárnap reggelben Davido hősiesen kereket cserél - menet közben bekaptam egy defektet is, de már ez is megoldva -, majd outleti ruhaportya.
Kinyúvadás, kevés sikerélmény. Majd ismét bringára, kis kör a környéken, sör a Gödörben.
Itthon habos-babos spenótos quiche előállítása (ez már túlságosan meseszerű lenne, de a kurva sütő még mindig szar és fogni kell ahhoz, hogy süssön, plusz a tévéből rendre csak annyit hallottam: bajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordon
bajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordonbajnaigordon
bajnaigordonbajnaigordon).
Levezetésképp mosok egy kicsit, csak a hab végett, aztán sajnos a hétvégének vége. Nem lehetne most egy kicsit több hétvége? Olyan hétvégés kedvem van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése