Néha

Csokiban szinkronúszó umpa-lumpa szeretnék lenni.

Mackófesztivál az Állatkertben - sajtóközlemény

Nem alszanak téli álmot, viszont a néphit szerint megjósolják az időt

Nem alszanak téli álmot az állatkerti medvék, sőt, maga az Állatkert sem! Olyannyira, hogy szombattól jövő hét vasárnapig kilenc napos Mackófesztivált tartanak a városligeti intézményben. A fesztiválhoz számos program, például játékmackó kiállítás kapcsolódik, azok pedig, akik medvejelmezben érkeznek, díjmentesen látogathatják az Állatkertet.

Trikó

Ma az edzőteremben egy hajlongós gyakorlatnál hibát követtem el. Hátra néztem.
Aztán azt vizslattam a tükörben, vajon mikor vettem fel egy fehér trikót, illetve "B" verzióként felmerült bennem, hogy miféle vágyölő fehér bugyogót rántottam magamra a reggeli kómában, mely hófehér és egyenesen a vesém fölé ér.
Kis logisztikával rájöttem, hogy mindkét hipotézis hibás, a kivillanó fehér cucc az én hamvas bőröm maga.

Ez mennyire szép ez...

Facebook

Túlnőtt rajtam. Bemegyek és lesokkol, hogy hány értesítésem van, ki nem nyitott, el nem olvasott, meg nem nézett pici
izék. Kicsit már a munkámra kezd emlékeztetni. Van egy virtuális kutyám, aki már rég elhalálozott, tiszta stressz.
Most jól meg is néztem az Alexán, és a Facebook az ötödik helyen áll. Ez újra egy nyugtalanító és megfontolandó tény...

Birsalma

ma olvastam valahol, hogy ilyenkor birsalma. Nekem meg a sajt jutott eszembe. Mennyire imádom! A birsalmasajtot...Nyammm...
A nagymamám pepecselt vele régen, rá sem lehetett gondolni idő előtt, mert már a gondolatért is kézre ütés járt.
És akkor, amikor ideje volt, ostya gyanánt áhitattal vettük szánkba a kis falatokat.
Huhh...Nehéz ezt mind leírni. De talán van egy darab a hűtőben...

Munkaeszköz

Ma kettőig nem volt net az irodában. Ez nem lenne akkora izgalom, ha nem netbenmatató lány lennék, így viszont roppant idegesítő volt. Ráadásul egy hűdeittvagyunk megbeszélés miatt a logikus otthonról dolgozást sem lehetett nyélbe ütni, úgyhogy miután rendet raktam az asztlomon - ahogy egy kedves korábbi főnököm javasolta ilyen esetekre - csendesen malmoztam. Holnap remélem több szerencsém lesz.

Tél van. És ebből adódóan hideg.

Kezdek agyrázást kapni ettől a télpániktól. Will is értekezett már erről a hisztiről, de ma nálam is eljött a vég.
Mert no tényleg és nahát, míg valami előre nem látott, misztikus tektonikus mozgás okán le ne úszunk a mediterrán térségbe, addig ebben a lángoktól ölelt kis országban a tél az tél.
Esetleg majd még a globális felmegeledés segíthet még ezen, de addig ebben az évszakban sálat, sapkát és - bármennyire fáj - kesztyűt kell felvennünk.
Tavaly előtt is volt lefagyás: eltörtem a könyökcsúcsomat, tavaly is: zoknit húztam a cipőmre. Tanulok.
Persze. Szólni, meg mondani, meg figyelmeztetni kell, az úgy van jól és ne essen el senki, meg ne balesetezzen. Persze. Egyértelmű.
De ne legyen már hisztihabiszti. Lécci.
A másik, amitől mostanság rám jön a lábrázás az a duplanevűség.
Korosztályom házasulói a nagy egyenlőség jegyében teljesen felveszik egymás nevét és így minden duplázódik. Eleinte még tetszett is, de mostanság már kezd idegesíteni, hogy mindenki Kovács-Molnár Eleonóra és természetesen a pasi is Kovács-Molnár. Mondjuk Pál. Vagy lehet Tibi is.
És akkor keresztnevezésnél is dívik a dupla, így osztódnak szaporodással a Kovács-Molnár Gizella Máriák.

Város, bajusz, Magnum

Holnapra állítólag lepotyog az égből valami kozmikus trutyi és sem gyalog sem semmivel nem ajánlott a közlekedés. Mondjuk ahogy ma elnéztem a várost, a legkevésbé bájos arcát mutatta. A halni vágyok vélhetően ma halni vágytak, vagy nem tudom.
Minap a bajusz szimbolikájáról gondolkodtam és próbáltam bárminemű párhuzamot vonni. Úgy értem, hogy a nőknél mi a bajusz. Illetve mi lehet az? De nem találtam megnyugtató megoldást.
Minden esetre napokig pisztergálta a fantáziámat az arcszőrzet többletjelentése.
(Bajusz? Szakáll? Bajusz és szakáll együtt? Csak szakáll??????? Őrjítő, én mondom...)
Erre Davido csak annyit kérdezett:
Megnum? Megvan?
Aztán nem gyötörtem magam tovább ezzel a problémakörrel, levezetésnek viszont megnéztük A bajusz című filmet, ami elsőre nem taglózott le, de aztán így utólag egyre jobban tetszik.
Ja, és a nagy visszatérők között köszönthetjük újra Hónyomit, örömmel teszem vissza a linkjeim közé.

A kedvenc üvegcsémről

Pedig csak annyit, hogy olyan igazi régi orvososas, még a dugója is üvegből van! Nagy kincs az ilyen. Éveimbe került, míg kizokogtam anyából.

Jön! Jön! Jön! - A 0,3-as műanyagüvegek bűvkörében.
Hamarosan: Minden, ami nyúl. A gyűrűtől a sótartóig.

A kis üvegcsékről

Még csak annyit, hogy nem ám úgy egyáltalán, meg dehogy egyformák.
A mustármagok kis gömbölű hasúban voltak, a rózsabors egy kecses nyakú példányban, a szerecsendió meg amolyan szerencse-alakúban.
A fodrászom meg megint elment megvilágosodni és én megint elkezdtem kudlikjulisodni.
Ez részben már múlóban, de csak azért, hogy átvegye helyét a spánielesedés.

A kis üvegcsék

Bűvkörében élek, de erre nem jöttem rá, csak úgynevezett külső szemlélő hívta fel rá a figyelmemet.
Tegnap fokozottan szembesültem saját szenvedélyemmel, miközben az ex-albérletben csomagoltam össze földi maradványaimat.
Olyannyira, hogy nagy szégyeneben nem is mertem az összes üvegcsét átmenekíteni, hanem a kevésbé bájos darabokat kidobtam.
Volt még sok érdekes, meglepő és mulatságos rész, de most nem terhelem magam ezekkel újra, elég volt a tegnap.
De egy darabig tényleg nem szeretnék költözni.

Gyakorlás

Mikor elmentünk, elfelejtettük letekerni, mikor megérkeztünk, letekertük.

NOX

Főműsoridőben az m1-en, koncertfelvétel.
Értem én?
Valamint mennyire korszerű az, ha valaki (ez esetben többen) 2009-ben szar kék kapucinus pulcsikban, folpack-szerű ujjmegoldásokkal mezőségi táncokat rop?
Szerintem nagyjából semennyire.

Post

Nem hátrálok, összegzek. Bár júniusnál kicsit megpihentem és féltem, nem lesz kedvem befejezni, de túllendültem a holtponton.
Íme visszatekintő jellegű tényfeltáró riportunk.

Január

Egy körömlakkgyári projekt bedarálja az életemet.
Bioritmus megbolondul, éjjelek és nappalok kacskázva váltják egymást, nem akar vége lenni.

Február

Nincs is vége valóban. Sorozatos fatális errorok nehezítik a helyzetet. Kilátástalannak tűnik az egész.
Február 9-én Tandem farsang. Abból kerekedik csak az igazi tandem, hirtelen többen leszünk a biciklin.
A már addig is elég labilis PH-értékem teljesen megborul.
Kevésbé virágnyelven: egy találkozás és beszélgetés megkérdőjelezi addigi párkapcsolatomat, a kocka vetődik egy nagyot az asztalon, de ellenkezem még, nehogy teljesen elvetődjön, pedig fog.

Március

A kialakult helyzet elől Londonba menekülök, végső döntésre készülök.
Az egész rettenetesen abszurd. A régi így már nem tartható (sőt, nem csak így, de kellet az így, hogy látható legyen), az új meg szimpla halálugrás.
Mindenki tákol minden irányból, talán ez ment meg a teljes őrülettől, kicsit másik dimenzióban létezem.
Közben persze a Körömlakkgyár sem hal ki alólam, de miután a helyzet bent is hektikus, nem tűnik fel hogy tökéletes tébolydává vált az életem.
Huszárvágás, döntés, költözés. Ide fut ki a februári találkozás. Mint a filmeken.

Április

Szokom az új életemet. Azt hiszem, ebben a hónapban szedek össze egy jó kis hosszanti talpszalag gyulladást, ahhoz képest, hogy fogalmam sem volt arról, hogy van ilyen testrészem nagyjából hat hétig épülök.
Közben nagyon érdekes helyzet alakul ki munkafronton.
Cégen belül felkérnek, hogy pályázzak meg egy állást. Feladatok, kölcsönös szimpátia miegyéb, de mégsem kapom meg.
Nem pontosan értem, de igyekszem elfogadni, más lehetőségem amúgy sincs.
Az addigi mocsaram viszont felkavarodik, azóta bennem a mehetnék.

Május

Munkailag pillanatnyi deficitbe kerülünk, derült égből jórregelt gyanánt Davidót egy békés péntek reggel kirúgják.
Helyzetkezelés. Ismét fokozott körömlakkgyári terhelés. Csendben kezd elegem lenni.

Június

A június már mozgalmasabbnak látszik a feljegyzések alapján. Kiruccanok kicsit Berlinbe dolgozni, tart az EB, de azért alapvetően leginkább nyár van.
A hónap végén vendégünk érkezik, röpke három hétre. Ez ismét megborítja kicsit a PH-t, de kezelhető.
Alant pedig zajlanak az előkészületek MM esküvője kapcsán. Ez néha kifejezetten vidám, néha számomra feldolgozhatatlan részfeladatok halmaza.
Közben bámulatos gyorsasággal Davidónak is lesz munkája ismét.

Július

Nagyjából eseménytelennek tűnik a naptár alapján, de ez azért kevéssé igaz.
Még mindig hárman lakunk, ami erős kooperációt igényel és az esküvő kapcsán is egyre több a dolog.
Szívesen segítek, MM kicsit egyedül maradt a szervezéseben, de közben csendben elveszítem kicsit magamat a sok tényező között.

Augusztus

Rögtön az elején eskem, s bár alapvetően szkeptikus vagyok az ilyen felhajtásokkal kapcsolatban végül jól transzformálódik a befektetett energia és minden jól sikerül. Közben már sírva esedeznék egy kis nyaralásért, de sehogy nem úgy állnak a csillagok, ami kissé hisztérikussá tesz,
de aztán végső elkeseredésemben röpke amszterdami kiruccanást szervezek magamnak, melyet párkapcsolatos wellnessezéssel vezetünk le.
A hétvégék akció és élménydúsak, a hétköznapok a gyártósorok mellett érnek.

Szeptember

Semmi extra. De igazán. Körömlakkgyár, itthon, ilyesmi.

Október

Utónyaralás Abbáziában, amúgy úriasan. Születésnappal terhelve. 32. A születésnapom nem igazán bír rehabilitálódni itt az évek alatt, valamiért ambivalens a viszonyunk, ezért nem is írtam róla és most se többet.

November

Ismét körömlakkgyári horror. Jó lenne ezt nem ennyiszer írni, de ha ez van, nincs mese.

December

Utolsó hajrák, tripla műszak, csak azért, hogy két hét nyugi legyen. De lett két hét nyugi melynek minden percét igyekszem kiélvezni rettentő alvások és naplopások közepette. Közben Davidóból az utolsó pillanatban doktor Davidó lett, jogkarma letéve.
Szép karácsony, szórakoztató szilveszter és most nézem az új évet, mit is kezdjünk egymással.

S hogy mi történt valójában?

Nem is tudom igazán. Az év eleje talán teljesen kimerített lelkileg, persze aztán a fordulat maga szerencsés lett.
De persze tényleg van az, hogy a filmeken, a szerelmesek egymás karjába olvadva delfinrajok hátán röppenek az ég felé a lemenő nap fényében, vagy valami hasonló, de az igaziság utána következik.
A valóságban persze ugyanúgy fel kell építeni egy kapcsolatot, egymáshoz kell csiszolódni és ez teljesen természetes.
Ha meg nem vagy elégedett a munkáddal, akkor törekedni kell a változtatásra.
Ennyit lehet tenni el nem ítélhető módon fontolva haladva.
Aztán a megoldás úgyis kidugja a fejét, és a kis darabkák a helyükre kerülnek.