Miután tegnap éjfélkor a pasimmal a kondér felett megállapodtunk abban, hogy mi nem azok az emberek vagyunk, akik nem eszik kétszer egymás után ugyanazt, főleg, ha az (ennyire) finom, úgy tűnik, lecsó-napok vannak nálunk. Még van egy fél kondér, lehet jönni. De sietni kell ám. Mert félő...
Most gyors, amíg az ágyterítő pirpssá válik a mosógépben, fokhagymagirizdeket dugok a fűszernővényeim földjébe, mert a hétben is támadnak az aljas gonosztevők.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése