Írjak vagy olvassak? Vagy írjak arról amit olvastam? Azt a sznob fejemet. Sznobsznobsznob. Esti vese.
Ha már sznob vagyok legyek kövér...(jajj, inkább mégse...) Melyik animációs filmből vagyon kiragadva következő kép:
(Nem ezt kerestem, hanem ahol egy másik szereplő tiszta sznobul a homlokához érinti a kézfejét, vagy valami hasonló sznob mozdulatot tesz. De az nincs.) Aki megfejti, lehet, hogy meghívom egy sörre. De még nem biztos, majd meglátom.
Vannak nők, akiket a cipők hoznak lázba, s vannak akiket a táskát. Az igazán keményvonalasokat mindkettő.Nekem valahogy a táskáim képesek osztódással szaporodni.Évtizedes feladvány végére sikerült ma végre pontot tennem az IKEÁ-ban, egy egyszerű kis dobozos tároló képében.Hopp! Táskák mindenhol, csiribi-csiribá, táskák sehol. Illetve a praktikus tároló gyomrában.Ennyi. A kocsimnak meg leszakadt a kipufogója, félek, ezt nem sikerül ilyen hókusz-pókusz alapon megoldani majd, rendes szerelő kell hozzá.Addig is egy kis retro:
Az ebédből visszérekezetteknek újból el kellett magyarázni az egész tárcsás mizériát. Új versenyzők is bekapcsolódtak a lelkes felvilágosításba:
Idézek: Képzelj el egy kontaktlencsét, ami vasból van...
Valamint megállapítottuk, hogy minél nagyobb távolságra született valaki a székesfővároshoz képest, annál nagyobb valószínűséggel tudja, mi az a tárcsázás.
De lehet, hogy a hónapé. Gasztrocikket szerkesztek épp és beleakadtam a "tárcsás" kajákba. Fogalmatlan voltam a témában. Kolléga elkezdte magyarázni, de már az elején elakadtam. És akkor feltette az alapkérdést:
Fáradt vagyok bejegyezni, pedig alapjáraton jó. Igaz, visszaálltam a gyártósorok mellé újra a Körömlakkgyárban a szabi után, én vidám voltam, a kollegáim nem, de ők sosem azok. Szerintem nekik rossz. Aztán szerencsére kicsi idő éspervagy feketlyuk után gödörgyűltünk és VOLT-ot vízionáltunk. Ma estére pedig két név lett az ajtón, meg a postaládán is. A Nouvelle Vague-ot pedig leginkább ezért lenne jó realizálni:
