2008. augusztus 14., csütörtök

Szigetkarma

Az van nekem. 1995 óta. Nem mesélném el ezt a hosszú, szomorú és megható, mindamellett megrázó történetet. De van.
Ezért most kimegyek. Ott leszek, ha bárki keresne.
Már vénülő kezemmel...

Nincsenek megjegyzések: